Régi hagyomány a Kiskorona utcában a Társasköri karácsony, amely gyakran egy családi koncert köré szerveződik. Idén a Hutás-családdal ismerkedhetünk meg, az est során három generáció tagjai lépnek fel. A Wagner-rajongó nagypapa, Dr. Hutás Mihály verseiből olvas fel, a két testvér, Hutás Gergely a Liszt Ferenc Kamarazenekarból és Hutás Erzsébet a Nemzeti Filharmonikusokból hegedülni fog, a legfiatalabb, Hutás Blanka zongorán játszik.

Blanka, te mit adsz elő?

Két darabot játszom szólóban, Csajkovszkij Pacsirtadalát és Bach Polonaise zenéjét. A tanár nénivel választottuk ki közösen.

Gergely, két hegedűre honnan választottatok darabokat?

Elég behatárolt a zeneirodalom, de megpróbáltunk különleges darabokat keresni. Így esett a választás a koncert nyitó számának Rózsa Miklós művére.

A filmzeneszerző, Rózsa Miklós művére?

Igen, ő írta a Szonátát két hegedűre, egy háromtételes darabot, majd elhívtunk két barátunkat, hogy vonósnégyes is legyen. Mendelssohn a-moll vonósnégyesét adjuk elő, brácsán Ludmány Dénes játszik majd, valamint Kamilla Slodkowska fog gordonkázni. Blankával közösen pedig egy különleges darabot adunk elő: Chopin c-moll noktürnjét, Nathan Milnstein átiratában. Utána felváltva játszunk a húgommal, majd, a legvégén Sarasate Navarra művével zárjuk a programot. Zongorán Mikó Szilvia lesz a partnerünk.

Blanka, te mit szeretsz játszani, vannak kedvenc szerzőid, stílusaid?

A lágy, szerelmes, romantikus zongoradarabokat szeretem. Olyan Debussy-s-eket.

A testvéreid is jönnek a karácsonyi koncertre?

Igen. Beni focizik, régen ő is hegedült, Panni pedig rajzol. Otthon azért még szokott zongorázni. Én akrobatikázom is.

Három generáció lép fel a koncerten, Blanka nagypapája verseket mond. Esetleg ő is zenél?

Ő orvos, de verseket ír, kötete is megjelent már. Az egyes zenedarabok között ő maga fog felolvasni néhányat. Egyébként zenész volt ő is, fagotton játszott, konzervatóriumba járt, de aztán végül mégis orvos lett. A helyi fúvószenekarban azért tovább játszott, emlékszem gyerekkoromból, ahogy vonultak az utcán! Tudni kell róla, hogy nagyon szereti az operát, Wagner-rajongó.

Érdekes, hogy akárcsak te, a húgod, Erzsébet is a hegedűt választotta. Hogy lettél hegedűs?

Óvodás koromban kezdtem hegedülni, ami természetesen nem az én döntésem volt. A bátyám csellózott, én a hegedűt kaptam. Vidéken éltünk, nem készültem zenei pályára. Negyedikes koromban jött egy fordulópont, amikor felvettek a Rádió Gyerekkórusába énekelni. A családi döntés révén a nagyszüleimmel Budapestre költöztem, így járhattam a kórusba, ahol találkozhattam Balsai Krisztina tanárnővel, aki akkor Budapest talán legjobb hegedűtanára volt. Ő kapott el, hogy nekem hegedűsnek kell lennem. Négy évig tanultam nála, és végül a Konzervatórium mellett döntöttünk. A húgom sokkal szorgalmasabb volt, mint én, jobban is akart hegedülni, ő is felköltözött Budapestre, de már a szüleimmel együtt, őt nem engedték el csak úgy. A Konzervatórium után Németországba ment tanulni.

Ezek szerint az egész Hutás-család élete a zene körül mozgott.

Végső soron igen. Az öcsém trombitált, aztán egy évet tanult énekelni a Zeneakadémián, de végül nem lett zenész, „csak” zeneszerető. A legfiatalabbak közül most Blanka viszi tovább a zenei vonalat, már négy éve zongorázik. Ez egy lehetőség a számára, meglátjuk, hogy merre halad majd. A karácsonyi koncert mérföldkövet jelent, mert olyan még nem volt, hogy ő kísért volna engem. Sőt, még soha senkit nem kísért. Már nagyon várom!

Otthon házi koncerteket tartottatok karácsonykor?

Bár a nagyobbik lányom is zongorázott, és néha előadtak nekünk darabokat, de inkább vidámabb stílusban. Komoly karácsonyi koncertnek ez lesz az első. Kicsit megváltozott a világ, ahogy az irodalomban, úgy a zenében is, nem mindig a régi művek érdeklik a fiatalokat, szívesebben nyúlnak mai slágerekhez, filmzenékhez. Én is mindenevő vagyok, hangulatomtól függ, mit hallgatok a Metallicán át a népzenéig.

Mióta jársz a Társaskörbe?

Régóta, mert a Sándor Frigyes Kamarazenekar tagjaként már akadémista koromban itt próbáltunk, minden reggel 8-tól fél 10-ig. 10-kor pedig jött a Liszt Ferenc Kamarazenekar, innen ismerem Rolla Jánosékat, és bizony azóta vágytam arra, hogy velük játszhassak. Spanyolországban dolgoztam, amikor szóltak, hogy üresedés lesz náluk, ezért úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk. 2003 óta vagyok a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja, és továbbra is itt próbálunk.

Mennyire fontos számodra a hagyomány?

A mi családunkban erős volt mindig a hagyománytisztelet, de a mai világban sokkal nehezebb fenntartani. Én mégis fontosnak tartom, és igyekszünk a gyerekekkel tovább örökíteni a zene, a művészet varázsát. Nekem a Társaskör a második otthonom, nem is munkahelyet jelent, hanem egy kis szigetet, Budapest nyüzsgő szívében. Elég csak belépni ide és hirtelen egy másik világba csöppenünk, a nyugalom, a jó kedv otthonába. Hazajövünk.

Gyürke Kata