Mintha szárnyam lenne...
2020. január 14. írta: Óbudai Társaskör

Mintha szárnyam lenne...

 A közelmúltban játszották a mozik a Born to be blue című kanadai filmet, mely Chet Baker drámai fordulatokban bővelkedő életét vette alapul.  A filmet átlengő melankólia minden bizonnyal jelen lesz a társasköri koncerten is, hiszen érzelemdús dalain keresztül idézzük fel a 90 éve született dzsessz ikon alakját. Az est két közreműködőjével, a legendás trombitás által játszott dalokat megszólaltató Kovács Ferenc Öcsivel és a műsorvezető Zipernovszky Kornéllal jártuk előzetesen körbe a Chet Baker jelenséget.

chetb.jpgChet Baker-emléktábla, Amszterdam 
Fotó: Zipernovszky Kornél 

Kovács Ferenc Öcsi: A trombitás kötődésem Miles Davisszel és Dizzy Gillespie-vel kezdődött, csak később fedeztem fel magamnak Chet Bakert és azt, hogy mennyire hasonlatos a megközelítésünk. Épp Hollandiában voltunk a Budapest Ragtime Banddel, amikor hallottuk halálának hírét. Nagyon sajnálom, hogy nem hallhattam soha élőben.

Zipernovszky Kornél: Chet Baker fiatalon játszott egy rövid ideig Charlie Parkerrel és Miles Davis neki is az első példaképe volt, akárcsak Kovács Öcsinek. Szemben az ő vad, gyors, lázas bebop stílusukkal a cool ennek a visszavétele, egy másik irányba való indulás. Ennek a stílusnak egyik meghatározója volt Chet Baker fiatal korától kezdve. Gerry Mulligannal – aki maga is a visszafogottabb nyugati, west coast játékstílusnak a képviselője – alapította első híres együttesét. Ha arról beszélünk, hogy Chet Baker hogyan ad vissza egy dzsessz örökzöldet, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyon kevés eszközzel óriási érzelmi tartalmakat tud megjeleníteni. Már fiatal korában is, amikor egészséges, vonzó, szép fiatalember volt, úgy énekelt, hogy egy pici mélabú, kicsi árnyék, a túlvilágra nyitott, borús alapállás benne volt.

Volt egy drámai történés az életében, amikor egy verekedésben kiütötték a fogait és megsérültek a trombitajátékhoz nélkülözhetetlen szájizmai, tönkrement a trombitások által német szóval jelölt alap, az „ansatz” a szájában. Mit jelent ez egy trombitásnak? – fordulok Kovács Ferenc Öcsihez.

Technikailag arról van szó, hogy a fúvókának egy alapon kell támaszkodnia. Ha az alap helyett protézis van, amire nem lehet igazán támaszkodni, akkor maradhatunk a körkörös izmok irányba állításánál.  A trombitálás módszere nagyon egyszerű: attól függ, hogy milyen résen milyen erővel nyomjuk át a levegőt. A levegő  az ajak rezonanciájának segítségével megrezeg és ez változtatja a hangot. Minden nap más, mert más a lelkiállapot, más állapotban van az izomzat. Ez egy állandó küzdelem. Chet Baker gyönyörű játékával ez egy elfogadott küzdelemmé vált. Az ő technikája az, hogy először valamennyi levegőt küldjünk át azon a kis lyukon és majd megszólal a hang. Én mint tanár, ezt a módszert tiltani szoktam, mert elrontja a technikát. Mindenkinek meg kell találni a saját technikáját, az utánzás nem jó. Az ő egész élete egy levegős szárnyalás volt. 

Zipernovszky Kornél: Chet Baker „ansatzának” története elég összetett. Már diákkorában egy kővel megdobták a száját, az egyik metszőfogából kitört egy darab, ami eleve befolyásolja az ansatzot. Már ott elkezdődött a levegős technika. Tekintettel arra, hogy egész életében kábítószerfüggő volt, sok görbe utat bejárt és ennek egyenes következménye volt, hogy több bunyóba is belekeveredett.  A hatvanas évektől protézise volt s a nagy visszatérése a hetvenes évek közepén arról szólt, hogy egy új, meglepően egyéni sound-ot tudott a szükségből erényt kovácsolva kialakítani. Így aztán a művészi kifejezés és a testi adottságok különös együttjátéka az ő életműve. A Chet Baker legenda több dologból táplálkozik. Az ötvenes évek elején-közepén James Deanhez hasonlóan a lázadó nemzedék ikonjává vált. Egy olyan kép terjedt el róla William Claxton fotója nyomán, hogy igazi szexszimbólummmá vált. Új idolok kellettek, és ezzel a levegős, mindent elengedő játékával a generációjának olyan képviselője lett, aki az egész popkultúrára hatott.  Nem véletlen, hogy amikor a filmek elkezdték ezeket a korabeli fiatalokat használni, ő is kapott szerepet. Ő az önsorsrontó, vátesz típusnak egyben beteljesítője is. A legendát szerencsétlen halála is táplálja. Amszterdamban a főpályaudvarral szembeni Prins Hendrik szállodában valószínűleg bekábítószerezett állapotban kiesett a második emeleti ablakból.  

Kovács Ferenc Öcsi: Nem engedem, hogy úgy emlékezzenek rá: ja, nem tudsz magasat fújni? Hát a Chet Baker se tudott. Dehogynem! Meg hogy csak lassan játszott? Úgy ismerte a tempót, gyors számokban is olyan tökéleteseket fúj, hogy csak bámulok! Tudott mindent. Nála nincs cirkusz, érzelmi mélység a művészete.

Szőke Cecília

A bejegyzés trackback címe:

https://otthonakulturaban.blog.hu/api/trackback/id/tr5615408422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása